Az azonos témában megjelent előző írásunkat folytatjuk. A digitális marketing alapvető jelentősége két területen is megmutatkozik. Elsőként abban, hogy a közönség igen pontosan szegmentálható – akár helyszín vagy korábbi releváns tevékenységek szerint – ami lehetővé, illetve szükségessé teszi, hogy az érintetteknek szánt üzenetek személyes jellegűek és testreszabottak legyenek.
A kisméretű, specifikus fogyasztói csoportok és a figyelem töredezettsége azt jelenti, hogy a márkának képesnek kell lennie arra, hogy az online közönségét szegmentálja és az üzeneteit ennek megfelelően testreszabja. A szegmentálás az a folyamat, melynek során az általános közönséget különböző szempontok és jellemzők mentén kisebb és specifikusabb csoportokra bontják. Ezt követően lehetséges a márkával kapcsolatos igényeiknek megfelelően célzott, egyedi tartalmú megközelítésük. Például egy bank más üzenetet küld (mert más terméket is kínál) a magas jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek és mást a leendő vállalkozói ügyfeleknek. Vagy hasonló szegmentálás látható azokban az esetekben, ahol a gyártó a termékdifferenciálás mellett döntött.
A digitális megközelítés rengeteg információt, ezek alapján a felhasználók becélozhatóságát, illetve nagy adatbázisok létrehozására és kezelésére alkalmas adatbázistechnológia rendelkezésre állását is jelenti. A pontos szegmentáció révén a fogyasztók többféle, a saját igényeiknek és preferenciájuknak megfelelő csatornán keresztül érhetők el. A digitális csatornák mellett azonban nem hanyagolhatók el a hagyományos csatornák (TV, nyomtatott megjelenés), melyek a figyelemfelkeltés mellett egyre azt célt szolgálják, hogy a fogyasztót behívják valamelyik digitális csatornára, ahol már egy bővebb és sokkal interaktívabb márkaélménnyel kerülhetnek kapcsolatba. A kapcsolat létrejöttével és annak tartalmának elemzésével (például annak alapján, hogy mire regisztrált, milyen tartalmakat tekintett meg vagy milyen vásárlási előzményei vannak) akár nagy mértékben automatizált, de személyre szabott üzenetek küldhetők.
Másrészt abban, hogy ez a digitális közeg csaknem teljeskörűen mérhető, minden megjelenés és az azokkal kapcsolatos reakció. A fogyasztónak a digitális térben tett minden ideje és minden lépése (kattintása) adattá válik, tehát mérhetővé és elemezhetővé válik az egyes csatornák, eszközök vagy üzenetek eredményessége, melyek alapján további döntések hozhatók. Az eladók és hirdetők számára ennek nyilvánvaló előnyei vannak. A hagyományos média esetében nehezen meghatározható, hogy mi az, ami működik, illetve a hogyan és a miért is nyitott kérdés marad általában. A digitális keretrendszer lényege nem a technológia, hanem az általa létrehozott adattechnológia, mely képes arra, hogy csatornára, szegmensre vagy médiaelemre lebontva magyarázza a sikert vagy sikertelenséget. Az adatok elemzéséből nem csak az derül ki, hogy a fogyasztók konkrétan mit csináltak valamelyik online felületünkön, hanem lehetővé teszi a szándékaik, igényeik felmérését. És ha a „mit tettek” mellett a „miért” kérdésre is tudunk válaszolni, vagyis megértettük a fogyasztóinkat, akkor egy hatékonyabb marketinggel a vevői igények nyereségesebben lesznek kielégíthetők.
A digitalizált térben mind a média jellemzői, mind az emberek médiafogyasztási szokásai megváltoztak: sok aktív médiacsatornát, illetve rengeteg, nagymértékben specifikus felhasználó csoportot találhatunk. Ugyanakkor az emberek figyelme is megoszlik a különböző csatornák és eszközök között. A hagyományos médiafogyasztás csökkenő súlya mellett a közösségi média csatornái, illetve az ezekhez hozzáférést biztosító eszközök követelnek egyre több figyelmet. A nagy választék és a folyamatos „zaj”, illetve az idő szűkössége miatt az emberek megtanulták a számukra nem értékes üzeneteket figyelmen kívül hagyni. Az érdeklődés felkeltéséhez az ötletnek figyelemfelkeltőnek kell lennie és meg kell találni azt a csoportot (fülkét), mely kellő mértékben érdeklődik a termék iránt és hajlandó a szűkös figyelem-keretéből erre is áldozni. Ők pedig ezt akkor terjeszteni fogják a saját kapcsolati hálózatukon belül. Ez pedig egy másik fontos ismérvhez vezet, ahhoz, hogy maguk az emberek is médiacsatornák. Hiszen mindenki létrehoz, kommentál, megoszt olyan dolgokat, melyek őt, vagy várhatóan az ismerőseit és követőit érdekli. Ezek már megszemélyesített digitális üzenetek, hiszen olyan embereken keresztül jutnak el hozzánk, akik figyelnek ránk, vagy akikre mi akarunk figyelni. Az ilyen referenciaszemélyek tehát egy igen erős információs rendszert képviselnek.
Szolgáltatáscsomagjaink a hátrányos helyzetű kisvállalkozások a marketing világába történő bevezetését szolgálják, részükre testreszabott marketingfejlesztést, illetve médiaszolgáltatást biztosítunk.
—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.
CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.
A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)
Ajánlott oldalak:
Domain-név
Mélylink
Infoblog
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom