Ártaktika és árérzékenység

CégbarátA marketingtevékenységgel kapcsolatos alapfogalmakat bemutató cikksorozatunkat az árral és az értékesítéssel összefüggő kifejezésekkel folytatjuk.

Az ár – szűken véve – a termék pénzben meghatározott ellenértéke. Egy vállalat árstratégiája a legmeghatározóbb a piaci megjelenés szempontjából, mert hosszú távon képviselt árképzési elhatározást jelenti. Ennek figyelembevételével döntenek az ártaktikáról, mármint a mindennapi árképzési döntésekről.

A termék árának megjelölését alapvetően a termékelőállítás költségei és a keresleti hajlandóság befolyásolja. Utóbbi körében azt igyekeznek a vállalatok felmérni, hogy mekkora a célcsoport árérzékenysége, tehát mennyiben befolyásolja az ár a vásárlás melletti döntést.

Némely üzlet vagy áruház kifejezetten árimázzsal rendelkezik, amelyet a célcsoport az ár szempontjából előnyösebb beszerző helynek tekint.

A marketingmenedzsment egy vállalat részéről megtervezi a termék és a célcsoport közötti értékesítési útvonalat, disztribúciót. Előtte az értékesítési politika keretében rögzítik az alapinformációkat és a stratégiai irányokat. A stratégián belül a taktikai lépések keretében mérik fel és tervezik meg az értékesítési út hosszát, hány szereplőn keresztül ér el a termék a végső célcsoporthoz. Optimálisan kell kialakítani az értékesítési útvonal szélességét is, mert viszonteladókat is be tudnak kapcsolni az értékesítési folyamatba. Intenzív elosztás akkor történik, ha minden viszonteladót be szeretnénk vonni a folyamatba, exkluzív elosztás ugyanakkor ennek ellentettje, erősen korlátozott számú, akár csak egy viszonteladót bevonása történik. Az exkluzivitásig el nem érő mértékű szűkítés a szelektív elosztás.

A vállalkozói közelítés alatt azt értjük, hogy a környezetet erősen formálható és ezért erős hatást is kell rá tenni. Ezt ugyanakkor egy egyszemélyi karakteres vezető tudja kockázatvállalással együtt megtenni legtöbb esetben.

A vezető vagy vezetés a pillanatnyi üzleti portfolió keretében üzletágait vizsgálja meg, mely termelési tevékenységet kell megszüntetni, fenntartani vagy fejleszteni, újat indítani.

A vállalat választhatja a termékfejlesztő stratégiát, melynek lényege, hogy új termékkel rukkol elő régi piacon. De úgy is dönthet, hogy piacfejlesztő stratégiába kezd: régi terméke számára keres új piacot. Ha csak a régi termékből régi piacon kíván több terméket értékesíteni, akkor piacbehatoló stratégiát folytat. Az új termékkel új piacon való megjelenés már a diverzifikációs stratégia, ez a legkockázatosabb stratégiafajta.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)